Tevékenység

 

TARTÁSI SZERZŐDÉS

 

Idős, beteg, nehéz anyagi körülmények között élő emberek gyakran kötnek tartási vagy életjáradéki szerződést, attól függően, hogy elsősorban pénzre vagy inkább természetben szolgáltatott rendszeres tartásra, ill. gondozásra szorulnak.

Az eltartók általában ingatlan ellenében vállalkoznak eltartásra, ezért a továbbiakban ennek szabályairól tájékoztatjuk olvasóinkat.

 

A TARTÁSI SZERZŐDÉS fogalma

Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. A tartási szerződést írásba kell foglalni.

Amennyiben a tartás ingatlan átruházása fejében történik, a szerződést ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közjegyző által készített közokiratba kell foglalni.

  • A tartásra kötelezett kötelezettsége

  • A tartásra kötelezett kötelezettsége kiterjed a jogosult lakhatásának biztosítására, élelemmel és ruházattal való ellátásárára, gondozására, betegsége esetén ápolására és gyógyíttatására, halála esetén illő eltemettetésére.

A tartásra kötelezettnek tehát nem a létfenntartás minimális feltételeit kell biztosítania, hanem a jogosult indokolt szükségleteit kell kielégítenie. A felek a szerződésben megállapodhatnak úgy is, hogy az eltartó csak az eltartott szükségleteinek döntő részét biztosítja. Hogy mi tekinthető jogszerű tartásnak, az alapvetően az eltartott körülményeitől, szükségleteitől és a szerződés tartalmától függ.

A tartást kellő időben, rendszeresen vagy folyamatosan kell biztosítani, a késedelem ugyanis veszélyezteti a szerződés célját, a jogosult eltartását, és megrendíti a bizalmat is.

Az eltartott a tartást csak személyesen veheti igénybe. Általában a kötelezett is személyesen köteles teljesíteni, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak.

Az eltartónak és eltartottnak nem kell feltétlenül közös háztartásban élnie.

Gondozási szerződés

Az új Ptk. bevezette a gondozási szerződést, tehát jelenleg az eltartottról történő személyes gondoskodásban is meg lehet állapodni, nem szükséges az eltartó saját vagyonából történő tartás. Korábban ilyen típusú szerződésre nem volt jogi lehetőség.

A szerződés megszűnése

Az új ptk. az alábbiak szerint rendelkezik:

A szerződés megszűnik a tartásra jogosult halálával.

  • Több jogosult javára szóló szerződés esetén az egyik jogosult halála után - ha a körülményekből más nem következik - a túlélő jogosult változatlanul követelheti az oszthatatlan szolgáltatásokat, ideértve a megszokott életvitel folytatásához szükséges szolgáltatásokat, és arányosan tarthat igényt az osztható szolgáltatásokra.

  • A tartásra kötelezett halála esetén a tartási kötelezettség az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint annyiban száll át a tartásra kötelezett örökösére, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi.

  • Tartás ellenében ingatlan tulajdonjogának átruházása

  • Ha a tartási kötelezettség ellenében a tartásra kötelezettre ingatlan tulajdonjogát ruházzák át, és a tartásra jogosult felhívására a tartásra kötelezett az őt terhelő kötelezettség biztosítására megfelelő biztosítékot nem ad, a tartásra jogosult kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlan terheként tartási jogot kell bejegyezni.

  • A tartásra kötelezett szerződésszegése esetén a tartásra jogosult a tartásra kötelezett által adott biztosítékból vagy tartási jog bejegyzése esetén az ingatlanból kielégítést kereshet.

  • Gyógyíthatatlan beteg tartási szerződése :

A Legfelsőbb Bíróság /jelenleg Kúria/ kimondta, hogy semmis az a tartási szerződés, amelynek megkötésekor a tartásra kötelezett tudta, hogy a tartásra jogosult előrehaladott állapotban lévő gyógyíthatatlan beteg, ezért a tartást csak rövid ideig kell teljesítenie, és ily módon mások jogainak csorbításával jogtalan vagyoni előnyhöz jut. Nem lehet azonban a szerződést érvénytelennek tekinteni, ha a súlyosan beteg, magatehetetlen, ápolásra szoruló eltartott gondozása más módon nem biztosítható.

  • A tartási szerződés módosítása és megszüntetése

  • A Ptk. úgy rendelkezik, hogy a bíróság a tartási szerződést bármelyik fél kérelmére - mindkét fél érdekeinek figyelembevételével - módosíthatja, ha a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása - különösen a felek megromlott viszonyára tekintettel - indokolatlan.

  • Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó módosítását életjáradéki szerződéssé. A szerződés módosítása esetén a bíróság az ítéletben meghatározza a tartásra kötelezettet terhelő szolgáltatást.

  • Ha a szerződés célja a szerződés módosításával nem valósítható meg, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését.

  • A bíróság a felek kérelméhez nincs kötve, de nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amely ellen mindkét fél tiltakozik.

  • Ha a tartási szerződés fenntartása objektív vagy szubjektív okokból lehetetlenné válik, és életjáradéki szerződéssé sem alakítható át, a felek vagy a bíróság megszüntetheti a szerződést.

  • Amennyiben a tartást az eltartott magatartása hiúsítja meg, a szerződést elsődlegesen életjáradéki szerződéssé kell átalakítani. Ilyen esetben a bíróság úgy állapítja meg a járadék összegét, hogy az alkalmas legyen a jogosult átlagos életszínvonalon történő megélhetésére, figyelembe véve egészségi állapotát, életkorát, az átruházott ingatlan értékét, és a kötelezett vagyoni viszonyait is.

  • Előfordul, hogy a tartásra jogosult indokolatlanul nem fogadja el a szolgáltatást, ez azonban általában nem eredményezi a szerződés megszüntetését, a bíróság az összes körülmény mérlegelése alapján dönt. Ha a tartási szerződést az eltartó hibájából kell megszüntetni, nem számíthat arra, hogy az addig fizetett tartás matematikai összegét kamatostól visszakapja, mert a bíróság az egyéb körülményeket is mérlegeli.

  • Amennyiben a szerződés életjáradéki szerződéssé nem alakítható át, a bíróság a felek megfelelő kielégítésével a szerződést megszüntetheti. A megfelelő kielégítés lényegileg a lakás visszajuttatását jelenti az eltartottnak, ennek azonban feltétele lehet a kapott szolgáltatás ellenértékének és kamatainak egyidejűleg történő megfizetése.

A megfelelő kielégítés nem azonos a pontos elszámolással, és az eredeti állapot helyreállításával, a bíróság mérlegeli a szerződés speciális jellegét, a felek körülményeit és a szerződés megszüntetésének okát is.

  • Az elszámolásnál elsősorban a szolgáltatás- ellenszolgáltatás mértékét kell figyelembe venni, de jelentősége van annak is, hogy melyik fél okozta a viszony megromlását. A bíróság tekintettel van arra is, hogy az eltartott milyen ellenérték megfizetésével juthatott volna hozzá a természetben kapott szolgáltatáshoz és erre az értékre kamatot is fel kell számítani.

  • Ha az eltartó korábban hal meg, mint az eltartott, az eltartó örököseire átszáll a tartási kötelezettség, de csak akkor és annyiban, amennyiben az eredeti eltartó által nyújtott tartás az ellenszolgáltatás /ingatlan/ értékét nem fedezi. Jogvita esetén meg kell állapítani, hogy az eltartó az ingatlan értékéhez képest milyen értékű tartást nyújtott haláláig. Ha a halálig nyújtott tartás értéke eléri vagy meghaladja az ingatlan értékét, a tartási szerződés megszűnik, az eltartó örökösei nem kötelesek további tartásra, ellenkező esetben tartási kötelezettségük a különbözet erejéig általában fennmarad. Amennyiben az elhunyt eltartónak több örököse van, felelősségük és tartási kötelezettségük egyetemleges.

 

Ingyenes tartási szerződés

  • Ha a körülményekből más nem következik, a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár.

  • Az ingyenes tartási szerződés a tartásra kötelezett halálával megszűnik.

  • Ha a szerződés teljesítése vagy életjáradéki szerződéssé módosítása a szerződéskötés után megváltozott vagyoni körülményeinél fogva a tartásra kötelezettre nézve túlságosan nagy megterheléssel járna, a tartásra kötelezett kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését.

  • Az ingyenes tartás esetén a tartási kötelezettség teljesítésének megtagadására az ajándékozási szerződés, az eltartó felelősségére az ingyenes szerződésekért fennálló felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Tartási szerződés önkormányzati bérlakásra :

A bérlő a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával köthet. A tartási szerződés megkötése után a felek a lakásba más személyt - kiskorú gyermekük kivételével - a másik fél írásbeli hozzájárulásával fogadhatnak be.

Az önkormányzat, mint bérbeadó megtagadhatja a tartási szerződéshez való hozzájárulását, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes.

Az önkormányzati hozzájárulás gyakorlati feltételei :

-a kérelmező jogszerű bérlője legyen az önkormányzati tulajdonban lévő lakásnak ,

-a lakásba a kérelmezőn kívül más személy nincs bejelentve,

-nincs érvényes tartási szerződése, nincs a lakás bérleti jogviszonyának folytatására jogosult más személy

-tartásra, gondozásra kötelezett hozzátartozója nincs,

-egészségi állapota folyamatos gondozást, ápolást igényel, melyet a család(házi)orvos igazol ,

-a leendő eltartó rendelkezik olyan, igazolt havi nettó jövedelemmel, amely saját maga és az eltartott megélhetési költségeit (létfenntartás, rezsi, stb.) fedezi. (A mindenkori minimálbér legalább kétszerese az elvárt jövedelem.)

A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha

a) a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, és

b) az eltartó a szerződésben vállalt tartási - vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti - kötelezettségét teljesítette, továbbá

c) a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.

KÖTELESRÉSZ

Az új Ptk. jelentős változást vezetett be, a szerződés megkötésétől számított 2 éven belül megnyílt öröklés esetén ugyanis a kötelesrész alapjához kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel lekötött vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék ill. gondozás értékével nem fedezett részét, az öröklés megnyíltakor számított értéken.

 

Bemutatkozás | Tevékenység | Elérhetőség | Hivatkozások | ©2010 Juhászné Dévai Anita