Tevékenység

Öröklési szerződés

  • az új Polgári Törvénykönyv /Ptk./ szerint

A tartásra, gondozásra szoruló idős emberek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződéssel gondoskodhatnak megfelelő életvitelükről, vagy úgy, hogy tulajdonukat adásvételi szerződéssel, haszonélvezeti joguk fenntartása mellett átruházzák.

Az öröklési szerződés lényege :

Öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében - vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében - örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.

Az örökhagyó a szerződést csak személyesen kötheti meg.

Az öröklési szerződés a végintézkedés egyik sajátos formája. Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet. Az örökhagyóval szerződő félnek az öröklési szerződésbe foglalt végrendeleti rendelkezése érvénytelen.

Alaki szabályok :

A szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadók, ha az valamelyik fél kézírásával készült. Ez a szabály azt jelenti, hogy a több lapból álló öröklési szerződést folyamatos sorszámozással és keltezéssel kell ellátni, továbbá csak akkor érvényes, ha azt a felek és a tanúk minden lapon aláírták.

Ha a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozik, elengedhetetlen feltétel az ügyvédi ellenjegyzés, amely a megállapodás szakszerűségét is biztosítja.

Az öröklési szerződés tartalma:

A szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a szerződéses örököst tartás, életjáradék vagy gondozás fejében örökösévé teszi. A szerződő fél - eltérően a tartási és életjáradéki szerződéstől - csak az eltartott halálának időpontjában válik az ingatlan /vagy más vagyontárgy/ tulajdonosává.

Az öröklési szerződés egyetlen kötelező tartalma az örökhagyó oldaláról az örökösnevezés, melyben az örökhagyó teljes vagyonát vagy annak egy részét az örökösére hagyja, az örökös oldaláról pedig a tartásra, életjáradék fizetésére vagy gondozásra vállalt kötelezettség.

Lényeges új szabály, hogy öröklési szerződésnek minősül az is, ha a másik fél kizárólag az örökhagyó gondozását vállalja. Sok idős embernek ugyanis nem eltartásra van szüksége, hanem ápolásra,személyes törődésre. Tehát a megfelelő tartás vagy életjáradék fizetése már nem kötelező eleme a szerződésnek.

Az eltartók számát a jogszabály nem korlátozza, tehát több személy közösen is vállalhat kötelezettséget a tartásra vagy járadék fizetésére.

Fontos változás, hogy az örökhagyó harmadik személy javára is köthet szerződést. Gyakori, hogy valaki saját ellátására nem képes beteg gyermekéről kíván gondoskodni. Ilyen esetben az ingatlant a közjegyző tartási joggal terhelten adja át, és ez a tulajdoni lapra is bejegyzésre kerül.

Új szabály az is, hogy a házastársak mint örökhagyók az életközösség fennállása alatt köthetnek ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződést. A túlélő házastársat egyikük halála esetén - ellenkező kikötés hiányában - holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az örökhagyókkal szerződő fél által örökölt lakáson és annak berendezésén, ha azokat az örökhagyóval közösen használta. Más személyek /nem házastársak/ közös öröklési szerződése továbbra is tilos.

Elidegenítési terhelési tilalom :

A felek eltérő megállapodásának hiányában semmis az örökhagyónak élők között vagy halála esetére az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgyat elidegenítő vagy megterhelő rendelkezése. Ez a rendelkezés harmadik jóhiszemű személy visszterhesen szerzett jogát nem érinti.

A felek eltérő megállapodásának hiányában az örökhagyóval szerződő fél az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra az örökhagyó bejegyzési engedélye nélkül jegyeztethet be elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba.

Öröklési szerződés módosítása és megszüntetése:

Az öröklési szerződés módosítására és megszüntetésére a tartási és az életjáradéki szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A módosítás és a megszüntetés alaki követelményeire az öröklési szerződés létrejöttére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szerződés megszüntetése a kötelező alaki érvényességi feltételek teljesítése nélkül érvényes, ha az ennek megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött.

A szerződés érvénytelenségének megállapítását csak az kérheti, aki maga örökölne vagy tehertől mentesülne.

A felek a szerződést közös megegyezéssel, megfelelő kielégítéssel, peres eljárás nélkül is megszüntethetik.

Ha nem tudnak megállapodni, a bíróságtól lehet kérni a szerződés megszüntetését.

Kötelesrész:

Az új Ptk. szerint a szerződés megkötésétől számított 2 éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához kell számítani az öröklési vagy gondozási szerződéssel lekötött vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék ill. gondozás értékével nem fedezett részét, az öröklés megnyíltakor számított értéken.

Szerződésszegés :

Ha az eltartó nem vagy nem a szerződésnek megfelelően teljesíti kötelezettségét, az örökhagyó kérheti a szerződés megszüntetését. Ha az örökhagyó a peres eljárást megindította, de közben meghalt, végrendeleti vagy törvényes örököse jogosult a per folytatására. Ha azonban a megszüntetésre irányuló pert az örökhagyó életében nem indította meg, erre halála után az örökös /törvényes vagy végrendeleti/ nem jogosult.

Gyakran előfordul, hogy az örökhagyó nem fogadja el az eltartó szolgáltatásait, esetleges harmadik személy befolyása miatt. Ez a körülmény önmagában nem indokolja a szerződés megszüntetését, legfeljebb életjáradéki szerződéssé lehet átalakítani.

Nem szüntethető meg a szerződés, ha az örökhagyó a teljesítést alapos ok nélkül utasította vissza, különösen, ha az életjáradék átvételét megtagadta.

Bemutatkozás | Tevékenység | Elérhetőség | Hivatkozások | ©2010 Juhászné Dévai Anita