Tevékenység

Öröklés

az új Polgári Törvénykönyv /Ptk./ szerint

Az öröklés általános és egyetemes jogutódlás, amelynek során a hagyaték a halál időpontjában átszáll az örökösökre. Örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet.

Törvényes öröklés

Ha az örökhagyó nem tett végintézkedést, a törvényes öröklés rendje érvényesül.

A törvényes öröklés általános rendje:  

A gyermek öröklése :

A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke, több gyermek egyenlő arányban örököl. Ha valamelyik gyermek /vagy távolabbi leszármazó/ kiesik az öröklésből /pl. az örökhagyó előtt meghal/, helyette az ő gyermekei örökölnek.

Házastárs öröklése leszármazó mellett :

- Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett holtig tartó haszonélvezeti jog csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon illeti meg.

- A hagyaték többi részéből egy gyermekrész állagát örökli a házastárs , azaz úgy örököl, mintha az örtökhagyó gyermeke lett volna. Osztályos egyezségben azonban a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.

-Az özvegy haszonélvezeti jogának korlátozását a leszármazók nem kérhetik , és a házastárssal szemben megváltása sem igényelhető . A házastárs azonban - a jövőre nézve - bármikor jogosult igényelni a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie. A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat - természetben vagy pénzben - egy gyermekrész illeti meg.

Az özvegy a haszonélvezeti jogának megváltását - a korábbi szabályoktól eltérően - nem csak a hagyatéki eljárásban kérheti.  

Házastárs öröklése szülő mellett:

Ha az örökhagyónak nem volt leszármazója vagy nem örökölhet, akkor az özvegye örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.

A többi hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.  

A házastárs egyedüli öröklése:

Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa minden vagyont egyedül örököl.  

Házastárs kiesése a törvényes öröklésből:

Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor /az örökhagyó halálakor/ a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.

Szülő és a szülő leszármazójának öröklése :

Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek.

Ha távoli rokonok sincsenek, az állam örököl.

OSZTÁLYRABOCSÁTÁS:

Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében /bármikor/ címzett nyilatkozattal részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.

Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor is, ha az örökhagyó végintézkedése alapján öröklik a törvényes örökrészüknek megfelelő hányadot.

Özvegyi jog

Az örökhagyó házastársának holtig tartó haszonélvezeti joga azt jelenti, hogy az özvegy az elhunyt házastársa az örökölt hagyatékot élete végéig birtokolhatja, használhatja vagy hasznosíthatja. A haszonélvezet tartama alatt a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni és viselnie kell a használattal együtt járó terheket.

Új szabály, hogy az özvegy haszonélvezeti joga nem szűnik meg, ha új házasságot köt.  

Lemondás az öröklésről :

Az örökhagyó életében köthet olyan írásbeli szerződést a törvényes öröklésre jogosultakkal , melyben az örökösök részben vagy egészben, ellenérték fejében vagy ingyenesen lemondnak az örökségről.

A lemondás a lemondó személy leszármazóira nem hat ki, kivéve, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés ellenében történt. A meghatározott személy javára való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában arra az esetre szól, ha a meghatározott személy az örökhagyó után örököl. Az örökhagyó leszármazójának lemondása a felek eltérő megállapodásának hiányában a többi leszármazó javára szolgál.

Az öröklésről való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A kötelesrészről való lemondás nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen hárul.

A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed a hagyatéknak arra a részére is, amivel a lemondó hányada utóbb másnak kiesése következtében növekszik.

A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, kivéve, ha olyan rendkívüli vagyonnövekedés következett be, hogy annak ismeretében a lemondó nyilatkozatot feltehetően nem tették volna meg.

A lemondást a szerződési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt a végrendelet megtámadására irányadó szabályok szerint lehet megtámadni.

Az örökség visszautasítása:

Az örökös az öröklés megnyílása után, tehát az örökhagyó halálát követően az örökséget visszautasíthatja.

Általában csak az egész örökség utasítható vissza Érvénytelen a feltételhez vagy időhöz kötött, a megszorítással tett és a meg nem engedett részleges visszautasítás.

Részleges visszautasítás :

Ha az örökös végintézkedés és törvény szerint egyaránt örököl, az egyik jogcímen megszerzett rész önálló visszautasítására is jogosult.

Az örökös külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.  

Lemondás a visszautasítás jogáról :

Ha az örökös az öröklés megnyílása után a visszautasítás jogáról kifejezetten vagy hallgatólag lemondott, az örökséget többé nem utasíthatja vissza.

A visszautasítás jogáról való lemondásnak kell tekinteni az örökség olyan birtokbavételét vagy a hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt, amelyből az örökösnek az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki. Lemondásnak minősül az is, ha az örökös a közjegyző által - bármely érdekelt kérelmére - kitűzött határidő alatt nem tesz az örökséget visszautasító nyilatkozatot.

Bemutatkozás | Tevékenység | Elérhetőség | Hivatkozások | ©2010 Juhászné Dévai Anita