Tevékenység

KÖTELESRÉSZ

A kötelesrészre vonatkozó szabályok korlátozzák az örökhagyó szabad végrendelkezési jogát. A törvény a legközelebbi hozzátartozók jogait védi, részesedést biztosítva nekik az örökhagyó vagyonából abban az esetben is, ha az elhunyt más javára vég intézkedett, vagy még életében elajándékozta vagyonát.

Kötelesrészre - ebben a sorrendben - csak a leszármazó, a házastárs, vagy a szülő lehet jogosult, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.

Az örökhagyó kizárhatja azt a személyt az öröklésből, aki törvényes örököse lenne. Az öröklésre jogosult kizárható az öröklésből más személy örökössé nevezésével, vagy kifejezett kizáró nyilatkozattal. A kizárást nem kell megindokolni.

A kizárt örökös is jogosult a kötelesrészre, a kitagadott örökös kötelesrészre sem tarthat igényt.

A kötelesrész alapja:

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke.

Új rendelkezés, hogy a szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni.

Nem tartozik a kötelesrész alapjához

a) az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke;

b) az olyan ingyenes adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott;

c) a szokásos mértéket meg nem haladó ingyenes adomány értéke;

d) a házastárs vagy az élettárs, továbbá a leszármazó részére nyújtott tartás értéke;

e) az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.

A kötelesrész mértéke :

Kötelesrész címén az új Ptk. szerint a jogosultat annak a 1/3-da illeti meg, ami neki törvényes örökösként járna. Új szabály, hogy a kötelesrész iránti igény 5 év alatt elévül.

Ha a házastárs haszonélvezeti jogot örökölne, kötelesrésze a haszonélvezeti jog olyan korlátozott mértéke, amely biztosítja szükségleteit, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat.

Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végrendeletében érvényesen kitagadott.

Betudás :

A kötelesrészre jogosult köteles betudni, azaz hozzászámítani a kötelesrésze alapjához azt, amit a hagyatékból bármely címen kap, továbbá azt is, amit az örökhagyótól életében ingyenesen kapott. A kinek felmenője kötelesrészre jogosult lett volna, de az kiesett az öröklésből, a saját kötelesrészéhez hozzá kell számítania mindannak az adománynak az értékét , amelyet ő és a kiesett felmenő kapott. Több leszármazó az adományt a hagyatékban való részesedésének arányában köteles betudni.

Az örökhagyó a betudást - kifejezett nyilatkozattal - elengedheti. Nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte. A betudás elengedése más jogosult kötelesrészét nem sértheti.

Felelősség a kötelesrész kielégítéséért:

A kötelesrész kiadását vagy kiegészítését a következő sorrend szerint lehet követelni:

a) a kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek;

b) a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek.

Több személy felelősségének arányát juttatásaik figyelembe vehető értéke határozza meg. Aki a juttatástól önhibáján kívül elesett, a kötelesrészért nem felel.

A kötelesrészre jogosult és hozzátartozói korlátozott felelőssége:

Aki juttatásban részesült, a kötelesrész kielégítéséért a juttatás egész értékével felel. A kötelesrészre jogosult a juttatásnak azzal a részével felel, amely törvényes örökrészét meghaladja.

A kötelesrészre jogosult házastársa, leszármazója és ennek házastársa mentesül a felelősség alól annyiban, amennyiben valamennyiük juttatásának értéke a kötelesrészre jogosult juttatásának értékével együtt sem haladja meg a kötelesrészre jogosult törvényes örökrészét. Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a kötelesrészre jogosult igényét a házastársával, leszármazójával vagy ennek házastársával szemben érvényesíti.

A törvényes örökrészt ezekben az esetekben a kötelesrész alapja szerint kell számításba venni.

A kötelesrész kiadása:

A kötelesrészt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni.

A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását igényelheti. Természetben - a haszonélvezet kivételével - a kötelesrész abban az esetben igényelhető, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.

Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmény mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek - egészben vagy részben - természetben való kiadását.

Bemutatkozás | Tevékenység | Elérhetőség | Hivatkozások | ©2010 Juhászné Dévai Anita