Tevékenység

Kiesés az öröklésből

A törvényes és a végrendeleti örökös is csak akkor örökölhet, ha nem áll fenn vele szemben kiesési ok.

A kiesés relatív hatályú , csak az érintett személy figyelmen kívül hagyását eredményezi. A kiesett személy helyett más személy örökölhet, törvényes öröklés vagy végintézkedés alapján. Az örökhagyó végrendeletében helyettes örököst nevezhet a kiesés esetére, ennek hiányában a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek.

Kiesik az öröklésből:

a./ aki nem éli túl az örökhagyót,

b) aki az öröklésre érdemtelen;

c) akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott;

d) aki lemondott az öröklésről;

e) aki az örökséget visszautasította.

Új rendelkezés, hogy a közös balesetben vagy más hasonló közös veszélyhelyzetben elhunyt személyek az egymás után történő öröklés tekintetében a halál beálltának sorrendjétől függetlenül kiesettnek tekintendők.

Érdemtelenség :

Érdemtelen az öröklésre,

a) aki az örökhagyó életére tört,

c) aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.

Az érdemtelenség nem vehető figyelembe, ha az érdemtelenségre vezető magatartást - bárki ellen irányult - az örökhagyó vagy az, aki ellen irányult, megbocsátotta.

Az érdemtelenségre az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.

Kizárás:

Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személynek örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni.

A kötelesrészt meghaladó törvényes örökrészből a kötelesrészre jogosult kizárható.

Kitagadás :

Nem jár kötelesrész sem annak a törvényes örökösnek, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha annak okát az örökhagyó a végrendeletében kifejezetten megjelölte.

Kitagadási okok:

Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;

b) az örökhagyó sérelmére bármilyen bűncselekményt követett el;

c) az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;

d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;

e) erkölcstelen életmódot folytat;

f) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - a büntetését még nem töltötte ki;

g) a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá,

h.)A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja.

A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot. Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja.

 Lemondás az öröklésről:

Az örökhagyó életében köthet olyan írásbeli szerződést a törvényes öröklésre jogosultakkal, melyben az örökösök részben vagy egészben, ellenérték fejében vagy ingyenesen lemondnak az örökségről.

A lemondás a lemondó személy leszármazóira nem hat ki, kivéve, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés ellenében történt. A meghatározott személy javára való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában arra az esetre szól, ha a meghatározott személy az örökhagyó után örököl. Az örökhagyó leszármazójának lemondása a felek eltérő megállapodásának hiányában a többi leszármazó javára szolgál.

Az öröklésről való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A kötelesrészről való lemondás nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen hárul.

A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed a hagyatéknak arra a részére is, amivel a lemondó hányada utóbb másnak kiesése következtében növekszik.

A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, kivéve, ha olyan rendkívüli vagyonnövekedés következett be, hogy annak ismeretében a lemondó nyilatkozatot feltehetően nem tették volna meg.

A lemondást a szerződési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt a végrendelet megtámadására irányadó szabályok szerint lehet megtámadni.

Az örökség visszautasítása:

Az örökös az öröklés megnyílása után, tehát az örökhagyó halálát követően az örökséget visszautasíthatja.

Általában csak az egész örökség utasítható vissza Érvénytelen a feltételhez vagy időhöz kötött, a megszorítással tett és a meg nem engedett részleges visszautasítás.

Részleges visszautasítás :

Ha az örökös végintézkedés és törvény szerint egyaránt örököl, az egyik jogcímen megszerzett rész önálló visszautasítására is jogosult.

Az örökös külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.

Lemondás a visszautasítás jogáról :

Ha az örökös az öröklés megnyílása után a visszautasítás jogáról kifejezetten vagy hallgatólag lemondott, az örökséget többé nem utasíthatja vissza.

A visszautasítás jogáról való lemondásnak kell tekinteni az örökség olyan birtokbavételét vagy a hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt, amelyből az örökösnek az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki. Lemondásnak minősül az is, ha az örökös a közjegyző által - bármely érdekelt kérelmére - kitűzött határidő alatt nem tesz az örökséget visszautasító nyilatkozatot.   

 

Bemutatkozás | Tevékenység | Elérhetőség | Hivatkozások | ©2010 Juhászné Dévai Anita